A igazságügyi miniszter szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a vallásszabadság közötti „feszültség” feloldható, szerinte a magyar alaptörvénynek és jogrendszernek sikerült megtalálnia azt a szintézist, amely a történelmi előzményeknek, a kor követelményeinek és jogi kultúrának egyaránt megfelel.
A magyar kormány a zéró tolerancia elvét vallja a gyűlöletbeszéddel szemben – hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken Budapesten, a sajtószabadság és a blaszfémia viszonyáról rendezett konferencián. A miniszter előadásában azt mondta, a véleménynyilvánítás szabadsága és a vallásszabadság közötti „feszültség” feloldható, szerinte a magyar alaptörvénynek és jogrendszernek sikerült megtalálnia azt a szintézist, amely a történelmi előzményeknek, a kor követelményeinek és jogi kultúrának egyaránt megfelel.
Az alaptörvényben az „Alapvetések” után rögtön a „Szabadság és felelősség” cím következik – emelte ki a miniszter, kifejtve: ez rögzíti a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. Ezek gyakorlása viszont nem irányulhat bizonyos közösségek, többek között vallási közösségek méltóságának a megsértésére – szögezte le Trócsányi László. Hozzátette, az új polgári törvénykönyv (Ptk.) és Büntető törvénykönyv (Btk.) egyúttal arra is lehetőséget biztosít, hogy az emberek a közösséget sértő véleménynyilvánítás elleni, az emberi méltóságuk megsértése miatti igényeiket a bíróság előtt tudják érvényesíteni.
Trócsányi László azt mondta: az ember szabadságához és méltóságához hozzátartozik, hogy hitét, vallását, identitását tiszteletben tartsák. Ugyanakkor megjegyezte, ennek jogi szabályozásában a globalizáció, az internet, a közösségi oldalak korában megvannak a nyilvánvaló korlátok. Hozzátette, ha valaki gyűlöletbeszéddel milliókat akar elérni az interneten, akkor nem kell mást tennie, mint egy olyan országból szolgáltatni ezt a tartalmat, ahol ez nem ütközik törvénybe, és a szolgáltatás leállíttatása alig leküzdhető akadályokba ütközik akkor is, ha egyébként a jogsérelem nálunk valósul meg. A miniszter ezért szükségesnek nevezte, hogy az országok közötti együttműködésnek, jogharmonizációnak legyen valamilyen globális, de legalább európai anyagi és eljárási kerete.
Ezzel kapcsolatban kiemelte: a magyar kormány továbbra is fellép, ha kell, jogalkotás kezdeményezésével vagy más intézkedésekkel a gyűlöletbeszéddel szemben. Példaként említette, hogy a magyar és az izraeli szaktárca jövő tavasszal közösen szervez nemzetközi konferenciát az online gyűlöletkeltés elleni küzdelem témakörében.
A Szólásszabadság és blaszfémia – határvonalak a különböző kultúrákban című konferenciát, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Médiatudományi Kutatócsoportja és a Franciaországi Ösztöndíjasok Egyesülete szervezett a Francia Intézet támogatásával, Franciaország budapesti nagykövete nyitotta meg. Éric Fournier elmondta: a „kényes” témát egyfelől a párizsi Charlie Hebdo szerkesztőségében idén januárban történtek adták. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy napjainkban is számos háború zajlik, például a keresztény és muzulmán kultúra összecsapása miatt.
A francia nagykövet kitért arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának nemcsak vallási, hanem sokszor politikai akadályai is vannak. Felidézte: nemrég még azt is blaszfémiának nevezték, ha valaki politikusokat gyalázott. Példaként említett egy költőt, akit egy meg nem jelent verse miatt a Gulágra küldtek, mert úgy tartották, költeményében Sztálint gyalázta. Éric Fournier szerint bár mostanra sok minden megengedetté vált, még mindig nem egyértelmű, hogy mit lehet kimondani és mit nem.
A nácizás, szélsőjobboldalizás és a többi panel már nem segít: a világ leggazdagabb embere és egy jobboldali német politikus cenzúramentes beszélgetése következik. De ki is ez az Alice Weidel?
Az amerikai milliárdos közéletben mutatott aktivitása nem tetszik a francia külügyminiszternek.
A Charlie Hebdo legújabb karikatúra felhívásában azért érzékelhető némi képmutatás is.
Az iszlamista mészárlás túlélői közül akad, aki díjnyertes könyvet írt a történtekről, és olyan is, aki átállt az iszlamisták oldalára.
Erről is beszélt egy interjúban a francia elnök, utalva a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadásra.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
„A 1,5 Celsius-fok elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk eldőlni, a tűzzel játszunk” – hangsúlyozták a szakértők.
A tét, hogy folytatódik-e a Potápi János által megalapozott fejlődés – mondta kormánypártok jelöltje, aki a tolnai megmérettetés elől megfutamodó Magyar Péternek is odaszúrt.
